Begördültem a benzinútra, és kipattantam a kocsiból. Kicsit keményen csaptam be a fekete Honda Civic ajtaját, de még szoknom kellett az új verdát. Miközben tankoltam, a régi, rozoga kis Opelomra gondoltam, amit Európában hagytam. A szemembe fújt a szél, így mikor oldalra fordultam az összes hajam az arcomba csapódott, és majdnem sikerült lecsúsznom a padkán, amin óriási benzin és olajfolt éktelenkedett, természetesen totál összekenve a hófehér cipőmet és nadrágomat. De végül sikeresen a kutashoz értem.
Earl-ez volt a névtábláján, aki egy olajfoltos,valaha fehér pólót, és egy terepszínű,jobb napokat is látott kantáros nadrágot viselt. Őszes haját egy New York Yankees baseball sapka takarta, arcát 2 napos borosta, és kövér izzadtságcseppek tarkították.Nem is csodálkoztam, hisz az ember volt kb.55éves és vagy 130kg. Jeggyűrűt viselt a bal kezén, és egy 40év körüli, csinosnak mondható barna hajú nő fényképe díszelgett a telefon melletti polcon, egy virág és egy mécsestartó között.Ez volt az egyetlen dísztárgy, amit felfedezni véltem a koszos kis állomáson.Miközben Ő élénken telefonált valakivel, ha jól sejtem, kedves horgász cimborája lehetett a vonal túlvégén, mert többször is elhangzott, hogy: Hű, Öregem, most hogy megyünk a tóra?? sikerült szemúgyre vennem a helyet. Hát-gondoltam-nem a Hilton Szálló, de mit is várhatok egy útszéli kis benzinkúton...
Picit megköszörültem a torkom. No, nem mintha annyira siettem volna, csak a hosszú út kimerített, és igencsak éhes lettem. Na meg unakoztam.
-Ne haragudj, Barney, le kell tennem, majd felhívlak!-mondta Earl, és lecsapta a kagylót.--Elnézést-fordult hozzám a pult mögött-nem láttam, hogy bejött. Kicsit aggasztó híreket kaptam...-Sóhajtott.
-Ó, ugyan semmiség!-válaszoltam.-Talán nem lesz a hétvégén horgászat?-Játszottam érdeklődést.
-Nem! Azaz, de, csak lehet, hogy mégsem.Hacsak nem csinálnak valamit azzal a bestiával-válaszolta Earl, és mielőtt szóra nyitottam volna a számat, már bele is kezdett.
-Hol elmennek, hol visszajönnek ezek a dögök. Hullákat hagynak szerte-szét, de a rendőrség mindet eltussolja.-Szürke szeme fontoskodóan kitágult és ide-oda ugrált.-Nem tudom mi lehet ez az állat vagy mi, de az biztos, hogy én nem megyek addig sehová, amíg megint itt ólálkodik-Az fix!
Hmm...-egy bestia? Itt, ezen a szép helyen?-Kérdeztem kissé türelmetlenül az öreget, miközben elpakoltam a visszajáró egy részét-A jattot visszatoltam a pulton át.
-Nevessen csak!Aztán majd ha egy erdei séta során kiszívjamagából valami az utolsó csepp vért is, majd eszébe jutok!Remélem nem esik baja, ha jól látom ideköltözik, ugye? Akkor hallgasson rám!Vigyázzon magára, nézzen a háta mögé és lehetőleg ne mászkáljon egyedül!Egy ilyen csinos, fiatal hölgynek nehogy baja essen!
-Kedves öntől-mondtam elgondolkodva-de azt hiszem én vagyok az utolső, akinek itt félnie kéne bármitől is.-Mondtam lassan. -Bár az valóban figyelemre méltó amit mondott.Talán mégsem lesz az ittlétem annyira unalmas, mint vártam-mondtam szinte csak magamnak, majd egy szempillantás alatt átvetettem magam a pulton, és tettem azt, amire teremtettek: Élveztem a torkomba pumpáló, meleg, kokrétan A Rh- vért....